Trust me, I am an engineer

Egy kód nélküli jövő

2016. augusztus 19. - Annamária Árvai

kod_nelkuli_jovo.png

“Mit mívelt Isten?”: egy üzenet, amely átformálta a világot.

Ez volt Samuel Morse első üzenete 1844-ben, melyet elektromos úton továbbítottak Washingtonból Baltimore területi távirati irodájába. A kommunikáció ezzel gyorsabb lett, mint valaha és az internet megjelenése maximum annyira tűnik fontosnak mellette, mint manapság a legújabb iPhone-é. Az igazi innováció viszont nem maga a morzekód volt, hanem hogy lehetővé tett egy minden korábbinál hatékonyabb kommunikációt. A technológia időközben változott, de maga a feladat — az egyszerű, megbízható, gyors kommunikáció — ugyanaz maradt.

Napjainkban hasonló folyamatoknak lehetünk tanúi. Ahogy a kommunikáció használható lett azok számára is, akik nem ismerték a morzét, a mai szoftveres termékek és szolgáltatások is ugyanúgy fejlődnek, pedig nem tud mindenki programozni.

Nem kell mindenkinek autószerelőnek lennie

Naponta találkozunk cikkekkel, melyek olyan kérdéseket vetnek fel, hogy egy designernek, vagy egy iskolás gyereknek meg kell-e tanulnia kódolni. Eközben egy olyan jövőnek, ahol mindenki tud programozni, pont annyi értelme van, mint annak, ahol autószerelőnek kell lenned, hogy autót vezethess.

Jobb, ha az ember kihasználhatja a technológiák erejét programozói tudás nélkül is.

Ahogy Jeff Atwood megjegyezte: Amikor azt mondják: „Mindenkinek meg kéne tanulnia programozni”, pusztán azt hallom hogy visszafelé haladunk abba a korba, amikor programozónak kellett lenned ahhoz, hogy használni tudj egy számítógépet.”

Az üzlet demokratizálása

Korábban, aki C-ben programozott, értenie kellett ahhoz, hogyan használja és szabadítja fel a gép a memóriát. Ha ezt nem értetted, az memóriaszivárgáshoz és a program összeomlásához vezetett.

Mióta kijöttek az olyan nyelvek, mint a Python vagy a Ruby, nem hogy a memória miatt, de még a változók típusa miatt sem kell aggódni. Valami más, misztikus folyamatok megoldották ezeket a problémákat.

Jobb programozó lehet belőled, ha ismered a memóriakiosztás folyamatát, de ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek tudnia kell ahhoz, hogy elsajátítsa a programozás alapjait. Olyan ez, mint a digitális fényképezőgép megjelenése, mely demokratizálta a fényképészetet. Az emberek anélkül készíthetnek fotókat, hogy a fókusz, vagy a megvilágítás miatt aggódniuk kellene.

Manapság a digitális fényképezőgépek és okostelefonok világában bárki korlátlan számban készíthet fotókat, mindezt elhanyagolható költségekkel. Ez több száz új technológiát és céget teremtett: a Flickr-től az Instagramig. A fotózás képessége és eszközei most már nem csupán néhány kiválasztott részére, hanem a tömegek számára is elérhető.

Mindennapi problémák megoldása kóddal

A kódmentes jövő első jeleit már most is láthatjuk. Vegyük például a Wordpresst. Előtte nagyon nehéz volt összerakni egy weboldalt, különböző ismeretekre volt szükség: webszerverek, backend adatbázisok és front-end konfigurációk ismetetére.A WordPress létrehozott egy terméket, mellyel bárki könnyedén készíthet egy weboldalt programozási ismeretek nélkül is. Az emberek a megoldandó feladatra koncentrálhatnak, nem pedig a számtalan technológiára, amelyek az oldal megírásához és működtetéséhez szükségesek.

Ugyanez a helyzet a Dropbox-szal. Korábban, egy felhőalapú tárhely eléréséhez pl. az Amazon Web Services' S3-al egy API-n, majd később az AWS felhasználói konzolján keresztül kellett kommunikálni. Azután jött a Dropbox, amely egy egyszerű 'drag and drop' műveletté egyszerűsítette a folyamatot, szinkronizálva mappáinkat az összes eszközünkön.

Megfigyelhetjük a trendet olyan termékeken is, mint a Dexter, ahol felhasználók készíthetnek appokat, Javascript kódot tartalmazó modulok behúzogatásával. A lenti példában láthatjuk, hogy használhatunk egy könyvjelzőt triggerként egy app létrehozásához, amely SMS-ben küld URL-t a telefonunkra.

giphy.gif
A Dexterrel előre legyártott modulokból, bármiféle nyelv ismerete nélkül készíthetünk appokat.
Minden példa kulcsa egy interfész, amellyel a felhasználók könnyedén használhatják a mögöttes technológiákat. Az olyan mindennapi feladatok, mint a fájlok biztonságos tárolása, vagy egy website létrehozása, már szinte mindenféle képzettség nélkül kivitelezhető.

A programozók, interfészek készítésével lehetőséget adhatnak az embereknek, hogy még több értéket nyújtsanak termékeikkel azoknak is, akik nem tudnak programozni. Ebben rejlik a kód többszöröző ereje.

A technológia fejlődik, problémák pedig mindig lesznek

Mindig lesz igény profi programozókra, ahogyan profi autószerelőkre is. Viszont afelé kell haladnunk, hogy megkönnyítsük ezen termékek használatát, és ne kelljen a programozást használni mindennapi problémák megoldására. Ezt a posztot is a távoli közönséghez kell eljuttatnunk, mégsem morzekódban tesszük.

(Forrás)

***
Ha Te is kreatív, kihívásokkal teli mérnök állást keresel minőségi munkáltatónál, jó helyen jársz, mert a Schönherz Bázis épp azért jött létre, hogy Neked segítsen.

Gyere, nézz szét aktuális állásaink között!

A bejegyzés trackback címe:

https://bazis.blog.hu/api/trackback/id/tr2910426958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2016.08.19. 11:10:13

1. Az emberek többségének az automata mosógép beprogramozása is kihívás.
2. Igen, egyes alkalmazások használatával sok mindent meg lehet csinálni, programozás nélkül is. Nem csak a wordpress a jó példa erre, de a 20 éves DOS-os könyvelőprogam is.

Azt sem árt tisztázni, hogy a különböző vizuális cuccokkal összerakott "alkalmazások" és egy valódi program (Pl. az amivel összeraktad) kb olyan különbség van, mint a háromkerekű bicikli, és a forma 1-es versenyautó között.

A programozás pedig nem elsősorban a programnyelv, memóriakezelés, keretrendszerek, stb. elsajátításáról szól, ez a történetnek körülbelül úgy a 20%-a, vagy még annyi sem. A programozás egy gondolkodásmód, egy készség, aminek az elsajátításához idő kell, és ami éveken, sőt évtizedeken át csiszolódik.

s 2016.08.19. 11:58:02

Nem kell felismerned a makk alsót, hogy tudjál ultizni . . .
Elnézést.

báró Csekonics 2016.08.19. 13:20:27

@midnight coder: sok igazság van abban, amit írsz, de azért gondolj bele, mekkora ugrás volt a számítástechnika világában a monitor + billentyűzet megjelenése (lyukkártya, villogó ledek meg hasonló baromságok helyett). Aztán következő lépésként a grafikus operációs rendszer.

Vajon hányan használnának számítógépet ma, ha még mindig kapcsolók állása jelentené a kódot bináris nyelven és ledek villogása lenne a kimenet?
Szerintem valami hasonló zajlik a programozás területén is: komoly dolgokhoz persze továbbra is programozói tudás fog kelleni és ez valóban nem csak a nyelv(ek) szintaktikai ismeretét jelenti, de kb. ugyanez a helyzet az oprendszerekkel is. Egy szinten túl azért nem árt ha értesz is hozzá, hogy mit is nyomkodsz, hiába grafikus...

steery 2016.08.19. 13:21:02

Ha az autószerelők és autótervezők, autóépítőmunkások létszáma nem nő egy határon túl, noha egyre több autó gurul az utakon, akkor ugyanennek kéne történnie a programozás terén is. Vagyis nincs szükség további sok ezer programozóra, ahogy azt a médiában visongják, nagy munkaerőhiányról óbégatva. Inkább a meglévő munkaerőt kéne jobban megbecsülni, megfizetni, továbbképezni és felhasználni a további célok elérése érdekében.

Vajon elérhető a programozásnak egy olyan szintje, ahol a felhasználói felület annyira jól kidolgozott, hogy azon amatőr módszerekkel minden feladat elvégezhető, beállítható, és így nincs szükség a profi programozói továbbfejlesztésre? Mert akkor az egy tökéletes program lesz, amit nem kell továbbírni, csak használni. És akkor a programozók szépen kihalnak.

_droid_ 2016.08.19. 15:24:45

@steery: majdnem kerdeztem valamit komolyan, de latom te ilyen vicces gyerek vagy :)

"Aztán felvételiztem főiskolára, ahol olyan felvételi matek feladatok voltak, amikhez hozzá se tudtam szagolni. Ezt meg is mondtam a tanárnak, mikor egyszerűen visszaadtam neki a feladatlapot: ezek a feladatok messze meghaladják a tudásomat. A középiskolában soha még csak nem is láttam ilyen nehézségi fokú feladatokat, azaz hozzá se tudok kezdeni. Szerintem ezeket nem a felvételin, hanem a záróvizsgán kéne kiadni nekünk. Na, gyorsan elküldtek onnan a picsába. Senkit nem érdekelt az, hogy mekkora szakadék van az érettségi tudásom és a felvételi elvárások között. Amit honnan az ördögből kellett volna tudnom, megtanulnom?
Utána pár évvel később úgy alakult, hogy szükségem lett a matematika tudásomra. Ezért vettem egy matematika lexikont és egyszerűen kiolvastam. Mindent értettem belőle, viszont azt is láttam, mekkora nagy szar az egész. Le is vontam belőle a következtetést: a matematika annak a tudománya, hogyan fogalmazzunk meg egyszerű dolgokat minél bonyolultabban és minél nehezebben érthető módon.
Ezen felháborodva nekiláttam a matematikai kutatásoknak és elkezdtem lerakni egy újfajta matematika alapjait. Ha valami szar, dobd ki, csinálj újat. Ez volt a tervem. Ennek során több területen (topológia, gráfelmélet, n dimenziós geometria) sikerült érdekes dolgokat kitalálnom, amik sokkal vihetnék előre ezt a tudományágat. Ha... bárkit érdekelt volna a dolog. De kiderült, hogy Magyarországon ez senkit nem érdekel. Németországból és Svájcból volt pár érdeklődő, akik le voltak hidalva a publikációimtól, de továbbfejleszteni ők se tudták, csak még többet akartak. Hogy fejlesszek nekik. Persze ingyen, mert fizetni azt nem tudnak érte.
Ezek után döntöttem úgy, bassza meg az emberiség. És abbahagytam a matematikai munkásságom. Nem érdemlitek meg, hogy ingyen dolgozzak nektek, gyakorlatilag hiába."

steery 2016.08.19. 16:20:50

@_droid_: Én ezt nem találom viccesnek.
süti beállítások módosítása