Köztudott, hogy a testmozgás elengedhetetlen az erős és egészséges testhez. Emellett fontos az egészséges elméhez, a memória javításához és tanuláshoz, továbbá késleltetheti a korral járó szellemi hanyatlást is. Hogyan képes erre? A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy testmozgás során a vázizom-sejtek olyan fehérjéket és más alkotóelemeket választanak ki a véráramba, amelyeknek regeneratív hatása van az agyra.

Az Amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NIH) által támogatott egyik tanulmány, olyan biokémiai anyagot azonosított, amely az izmok és agy közötti kapcsolat felderítésében segíthet. A csapat az izomsejtek által, a testmozgás során kiválasztott olyan fehérjék felderítését tűzte ki célul, amelyek eljuttathatók az agyba. Egy AICAR nevű szerrel kezdték kezelni az izomsejteket, mely a testmozgáshoz hasonló hatást gyakorol az izmokra, és megnöveli az inaktív egerek futás közbeni állóképességét. A kezelés a testmozgáshoz hasonlóan – azonban nem teljesen ugyanúgy – javítja az agyi funkciókat is.

A kísérletek eredményeképpen megszületett egy rövid lista a potenciálisan fontos fehérjékről. Összehasonlítva a rövid listával a testmozgás vagy az AICAR-kezelés hatására kiválasztott fehérjék és génkifejeződés miatti változások adatait, egy fehérje igazán kiemelkedett: a katepszin B. Ez a kis enzim főleg a peptidek és a fehérjék sejten belüli lebontása és átalakítása során kifejtett szerepéről ismert, azonban néhány sejt katepszin B-t is kiválaszt, melynek sejten kívüli hatásait kevésbé ismerjük.

Hogy többet megtudjanak a katepszin B-ről és a testmozgásról, a kutatók az egerekhez fordultak segítségért. Arra a felfedezésre jutottak, hogy a rendszeres futás katepszin B-termelést okoz az izmokban, aminek következtében a vegyület a vérben is kiválasztódik.
Ezután megvizsgálták a génmódosított, katepszin B-termelésre képtelen egereket is. A normális egerektől eltérően ezek az állatok mozgás hatására nem hoztak létre új idegsejteket a memóriáért felelős agyterületen, továbbá nem javult a térbeli memóriájuk és az egerekre általában jellemző labirintusban történő tájékozódási készségük sem.

Ahhoz, hogy a katepszin B hatással legyen az agyra, először is át kell jutnia a vér-agy gáton, amely meggátolja a túl nagy vagy nem megfelelő biokémiájú fehérjék belépését. A kutatók katepszin B-t injekcióztak a vegyületet maguktól előállítani képtelen egerekbe, és a kezelt agysejtek génkifejeződésében beálló változások egybeestek az új idegsejtek növekedésével.

Hogy megtudják, eredményeik kiterjeszthetők-e a sejteken és egereken kívül másra is, a kutatók összehasonlították futópadon, négy hónapig rendszeresen testmozgást végző emberek katepszin B-szintjét, a kontrollcsoport eredményével. A kísérletben 40 egészséges, 19-34 éves férfi és nő vett részt, fele-fele arányban.
Ahogy várható volt, a tanulmány a katepszin B vérbeli szintjének jelentős növekedését mutatta ki a rendszeresen sportolók körében. Megállapították, hogy összefüggés van a katepszin B szintjének növekedése és a résztvevők azon képessége között, hogy felidézzenek vonalakból álló bonyolult képeket, illetve azokat emlékezetből pontosan lerajzolják. (Ezt a tesztet gyakran használják a vizuális memória mérésére.)

Ezek a katepszin B-vel kapcsolatos felfedezések kicsit meglepőek, mert az enzim megnövekedett szintjét korábban – a ráktól az epilepsziáig – számos betegséggel hozták összefüggésbe. Egymásnak ellentmondó bizonyítékok vannak a katepszin B Alzheimer-kórban betöltött szerepével kapcsolatban, és az enzimet blokkoló gyógyszereket számos egészségügyi problémára, többek között traumás agysérülés kezelésére javasolják.

Mindemellett az Alzheimer-kórral kapcsolatban megvizsgált egereknél a katepszin B-szintet megemelő vegyület idegvédő hatásúnak bizonyult és az eredmények egyeznek azon állatkísérletek eredményeivel is, amelyek kimutatták, hogy a fizikai aktivitás meggátolhatja vagy késleltetheti az Alzheimer-kór kialakulását.

A helyzet az, hogy a katepszin B-vel, és az agyra, illetve testre gyakorolt hatásával kapcsolatos számos kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt. Kevés tanulmány foglalkozott e fehérje funkciójával az általános egészségnek örvendők körében. A kutatók remélik, hogy a jövőben többet fognak megtudni arról, miként jut el a katepszin B az agyba, és bekerülése után hogyan hat az új idegi kapcsolatokra. Akármire is jutnak, ez a tanulmány megerősíti a sok helyről alátámasztott tényt: igazán megéri mozogni.

(Forrás)

***
Ha Te is kreatív, kihívásokkal teli mérnök állást keresel minőségi munkáltatónál, jó helyen jársz, mert a Schönherz Bázis épp azért jött létre, hogy Neked segítsen.

Gyere, nézz szét aktuális állásaink között!