Thomas Edison egyszer azt mondta, hogy „csak mert valami nem azt csinálja, amire tervezted, az nem azt jelenti, hogy haszontalan” és a történelem bebizonyította, hogy igaza volt. Amikor felfedezték a puskaport, növényvédőszernek szánták; a Viagra szívgyógyszernek készült; a dinitrogén-oxidot 72 éven át kábítószerként használták, mielőtt orvosi érzéstelenítővé vált volna. Ezt a sort folytathatjuk a virtuális valósággal, hiszen az egyik legnagyobb folyamatban lévő technológiai fejlesztésért már most is megőrülnek a fogyasztók, azonban egészen más okból, mint gondoltuk volna.

Vásárlói divatból üzleti forradalom

A gémerek számára a virtuális valóság (VR) lehetőségek egész tárházát nyitotta meg. Ők a technológia azon képességét dicsőítik, amellyel a vizuális élményt még magával ragadóbbá, részletesebbé és valódibbá lehet tenni. Ennek eredményeképpen a VR-bevételek várhatóan több, mint négyszeresükre nőnek a következő években, miközben a becslések szerint a gémerek az ágazatban több, mint 7,9 milliárd dollárt költenek majd el. Az üzleti világ azonban egészen más oldalról közelít mindehhez.

A vállalati szféra a tényezők végzetes kombinációjára hajt, mind gyakorlati, mind pedig kulturális értelemben értve. Az új technológiák alkalmazásában a vállalatok többsége a „korai többséghez” vagy a „késői többséghez” csatlakozik, gyakorlati példákra várva, illetve arra, hogy tanuljanak az „innovátorok” és a „korai alkalmazók” hibáiból, akik jelenleg a saját VR-alkalmazásaikkal kísérletezgetnek, és szeretnék ezeket az egyedi üzleti struktúrájukban alkalmazni.

A VR meglehetősen ijesztő – logisztikailag és kulturálisan is. Benne rejlik a lehetőség, hogy nagyban átalakítsa a vállalati elemzést, valamint döntéshozatalt, és ezzel kiváltsa a hagyományos módszereket. A kialakult „norma” már lehet, hogy nem felel meg a modern üzleti környezet céljaira, és a közelmúltban megtanultunk teljes mértékben megbízni bizonyos technológiai megközelítésekben, mint például a táblázatokban, számadatokban.

A probléma az, hogy az üzleti adatok mértéke, mélysége és komplexitása már most is meghaladja azt, ami sorokban és oszlopokban megjeleníthető, és több információra van szükségünk, mint egy szimpla százalékadatra. Sőt, ez egy ideje már be is következett. Sokat dolgoztunk táblázatokkal, melyek többek szerint a legjobb elérhető eszköz... volt egészen a közelmúltig. Egy egyszerű táblázat nagyon hasznos a bevételek és célok vizualizálására, azonban, ha összetettebb témák, például kockázatok és lehetőségek megértéséről van szó, a táblázatok hagynak kívánnivalót maguk után.

Emberbarát technológia

Ahhoz, hogy túljussunk a táblázatok működésbeli korlátain, sokféle és hiányos információt kell feldolgoznunk, reménykedve abban, hogy így képesek leszünk egy teljesebb képet alkotni a fejünkben. Azonban elkerülhetetlen módon az összekapcsolódó és össze nem kapcsolódó adatok egymáshoz párosítása nem pótolja a hatékony eszközöket. Ezért lehet, és érdemes is hosszú távon a VR-technológiára, mint üzleti lehetőségre tekinteni. Ez egy olyan technológia, amely ugyanannyira kapcsolódik az idegtudományhoz, mint a hardverhez.

Az emberi fejlődés során megtanultuk azonosítani, valamint felismerni a vizuális mintákat és ezeknek megfelelően reagálni, vagyis az alapján döntéseket hozni, amit látunk és érzékelünk magunk körül. Nem arra „programoztak” minket, hogy sorokat és oszlopokat értelmezzünk egy táblázatban, így pedig gyorsan el is értük az adatmodellek határait.

A VR egy sokkal természetesebb interfész, amelyen keresztül az agyunk képes információt kapcsolni a 2D-s elrendezésű számokhoz. A technológia lehetővé teszi, hogy sokkal több adatot sokkal gyorsabban dolgozzunk fel, mint a hagyományos módszerekkel. Képesek vagyunk összetett mintákat és kapcsolatokat felismerni a vizuális adatok között, melynek mentén szükségszerűen jobb, alaposabban körüljárt döntéseket tudunk hozni.

Igazából fel lehet fogni az elkerülhetetlen vállalati fejlődést úgy is, mint egy olyan utazást, melyet a technológiának és az embernek együtt kell megtennie, hiszen ezzel hidalhatjuk át technológiák bonyolult működése és az alkalmazásuk között tátongó űrt. Az emberi agy a legösszetettebb és legerőteljesebb struktúra az általunk ismert univerzumban, amit pontosan emiatt nem hagyhatunk figyelmen kívül. Momentán sok helyzetben az agyunkat csupán arra kérjük, hogy feleljen meg a táblázatok szigorának, de egyértelmű, hogy ez az erő többre hivatott.

A metafora kora

A kérdés adott: hogyan járul hozzá a VR az információ megértéséhez?

A spektrum egyik végén ott áll az orvosi képalkotás (vizuálisan, nem tudományosan) relatíve egyszerű világa. A 3D-képek és a CT-felvételek már most is felbecsülhetetlen részét képezik a kezelésnek és számtalan egészségügyi probléma diagnosztizálásában. Ezek teszik lehetővé a sebészek számára, hogy szike használata nélkül nemcsak hogy beleláthassanak a betegekbe, hanem előrevetíthessék a beavatkozás utáni eredményeket, illetve megjósolják az operáció során esetleg fellépő problémákat.

A virtuális valósággal az üzleti adatok esetén még tovább juthatunk, elérve a metaforák világába. Tegyük fel például, hogy a korallzátony metafora annak a világnak a vetülete, amelyben az üzlet működik. A halrajok a jó szándékú üzleti érdekelteket szimbolizálják. A cápák az ellenségesen fellépőket, akik kockázatot jelenthetnek a vállalkozás számára, maga a zátony pedig a vállalat hírnevét képviseli, és arról tájékoztat, hogyan megy a cégnek – jól megy az üzlet, vagy éppen szenved. Ha a felhasználók egy VR-headset segítségével tekintenék meg ezt a metaforát, körbenézhetnének, ráközelíthetnének a részletekre a korallzátony bármelyik részén, illetve lebonthatnák az adatokat több szinten is, így megtudhatnának mindent, amit csak szeretnének.

Út az ülésterembe

Ha mindez ilyen egyszerű lenne, akkor hogyhogy nem lepte még el a virtuális tengeri élet az üléstermeket? A kihívás nem annyira technológiai, mint inkább jártassági és bizalmi jellegű. Egy teljesen új módszert alkalmazni az információfeldolgozás és -megjelenítés területén nemcsak azt jelenti, hogy meg kell barátkozni a munkavégzés teljesen új módszereivel, hanem azt is, hogy el kell tudni engedni egyes bevett szokásokat.

A VR egyik lehetséges hátránya, hogy elszigetelhet a száraz számadatoktól, ha a választott metafora trivializál bizonyos adatokat vagy nem felelő súllyal jelenít meg másokat. Ez azonban egy lehetséges erősséggé is válhat, ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy a vezetőség úgy kalibrálja a gyakorlatot, hogy az a különböző kockázati modelleket, például a „szokásos üzletvitel” vagy „üzletviteli fennakadás” szemszögéből tükrözze.

A virtuális valóság az adatok megközelítésének kétségkívül új módszere, és ehhez hozzászokni időigényes. Azonban az összes korábbi technológiai forradalomhoz hasonlóan, a kezdeti nehézségekkel a korai úttörőknek kell megküzdeniük. Ahogy a Gartner-féle hype-görbe is nyilvánvalóan mutatja, a VR esetén elérkezett a legmegfelelőbb pillanat.

(Forrás)

***

Ha te is kreatív, kihívásokkal teli mérnök állász keresel minőségi munkáltatóknál, jó helyen jársz, mert a Schönherz Bázis épp azért jött létre, hogy Neked segítsen!

Gyere, nézz szét aktuális állásajánlataink között!